HOGYAN HATNAK A FEROMONOK?
Szenvedélyeink nagy részét orrunknak köszönhetjük!
A történelem folyamán számos példa bizonyította, hogy a csábítás művészetéhez elengedhetetlenek az illatok. Különösen járatosak voltak ebben a "tudományban" a hetérák és a kurtizánok. A "szakma" egyik legismertebb képviselője Aszpázia volt, aki a Kr. e. 5. században élt Athénban. Testiséggel kapcsolatos tapasztalatait szerelmi tanítások formájában írásban rögzítette. Egyik ránk hagyott intelme:
"A mosakodást ne vigyük túlzásba: a szagok hiánya negatívan befolyásolja a csáberőt!"
Szaglásunk, összehasonlítva az emlősállatokéval, meglehetősen gyengén fejlett, mégis döntő hatással van érzelmeinkre. Ráadásul mindez tudatunk közreműködése nélkül történik. Az illatok nyílként találnak ösztöneink céltáblájának központjába. Oly sebesen, hogy mielőtt eljutna tudatunkig, hogy számunkra kellemes illatot érzünk, az már el is érte agyunk legmélyebb rétegeit, és közvetítette "üzenet"-ét.
Minden élőlény bocsát ki olyan szaganyagokat, amelyek az adott populáció egyedei közötti üzenetek közvetítésére szolgálnak. Ezek jelzik a potenciális nemi partnereknek a párzási készséget. A néma, ám annál beszédesebb üzenetek hátterében a feromon áll. Ez az elsősorban vegyi alapon működő hormon felügyeli a különböző fajok egyes egyedei közti szexuális viselkedésformákat. A pillangók például a feromonok segítségével még a legnagyobb távolságból is rátalálnak partnerükre.
Feromonok segítségével mi, emberek is bocsátunk ki félreérthetetlen illatjeleket, amelyeket célzott felhívástartalmuk ellenére sem észlelünk tudatosan, annál inkább tudatunk alatt. Tehát pontosan vesszük és dekódoljuk az üzeneteket, majd válaszolunk is azokra. Kísérletek tanúsága szerint hevesen.
Erotikus jellegű, csábító anyagainkat kamaszkorunktól izzadságmirigyeink termelik! Különös intenzitással párolognak ki hónaljunkból és intim területeinkről. Eddig több mint 50-féle, szexuálisan izgató emberi feromont fedeztek fel.
Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a libidó katalizátora az orrban található szaglószerven keresztül lobbantja lángra a szenvedélyt. Ez azonban tévedés! Az igazság az, hogy az orr-üregeink elválasztásánál, elöl, a "bejáratnál" található, aprócska, kimenet nélküli csövecske, amit Jacobson-szervnek neveztek el - rövidítése VNO - felelős mindezért. Ez az érzékszervünk tájékoztat bennünket az erotika "beindulásáról", és nem illatokat, hanem feromonokat regisztrál.
Sokféle vizsgálat kimutatta már, hogy a VNO szolgál az androstenonok fogadására, és elengedhetetlenül szükséges bizonyos szexuális tevékenységek elsajátításához.
A feromonok stimulálják a VNO-t. A csalogató anyagok által kiváltott impulzusok az idegpályákon keresztül kerülnek a hipotalamuszhoz. Ha ide beérkeznek, szexuális aktivitásra ösztönöznek.
A VNO bizonyos értelemben a feromonok érkeztetőpályája, és állandó kapcsolatban áll a külvilággal, ahonnan az üzeneteket fogadja. Funkcióját tekintve a VNO a "legszexisebb érzékszervünk".
